Sziasztok,

Sid vagyok, egy ~2 és fél hetes hím sisakos kaméleon. A budapesti kaméleonfarmon születtem...vagyis keltem ki ahol sok kis tesómmal együtt tengettük napjainkat. Muslicákat meg kis tücsköket kaptunk enni és friss vízpermettel itattak minket minden nap. Egy nap jött egy srác egy lánnyal és 2 kisebb gyerekkel és el kezdtek összeszedni sok dolgot nekik. Egy üvegházat mint amiben mi is voltunk, egy szép fikuszt, meg még sok csecsebecsét egy nagy szatyorba. Majd az egyik gazda közeledett a sráccal a terráriumunkhoz, leguggoltak és néztek befelé. Milyen furcsán néznek ezek az emberek ki...lapos arc, lapos fejtető...egyenesen néző szemek...pfuj. Néztek-néztek közben beszélgettek, majd nyílt az ajtó és benyúlt egy kéz...tudtam hogy az egyikőnknek mennie kell csak azt nem tudtam hogy hova. Volt már ilyen korábban is és azóta sem tudom mi lett a testvéreimmel. Közeledett a kéz...és elragadott. Emelt kifele, éreztem hogy változás lesz de nem tudtam megmondani hogy mi lesz. Beraktak egy sokkal kisebb dobozba amin lukak voltak és egy faág. Átnyújtottak a lánynak. Elindultunk ki...ki a nagyvilágba, nem tudtam mi vár rám. Kezdtem nagyon fázni...a lány ekkor berakott a kabátja alá, éreztem a testéből áramló meleget. Itt már jobban éreztem magam. Nagy zötyögések voltak, nem tudtam hogy hova megyünk, merre haladunk. Már vártam mikor ér véget kicsiny és rövid életem. Amikor újra láttam kifele, akkor már egy meleg helységben voltam, és nyílt a doboz, világos volt és kellemes hőmérséklet. Ott volt egy kéz amire bátorkodtam felmászni, mivel más lehetőségem nem volt. Az odanyújtott egy üvegdobozhoz amiben voltam a farmon, de ez sokkal rendezettebb és szebb volt. Bent volt a korábban említett fikusz, finom párás levegő és sok bot amin tudtam mászkálni. Körbenéztem a helyet és rájöttem...hazaértem.

Néhány percre rá, nyílt a "fal" és a gazdám hajított be nekem friss muslicákat és vitaminba mártogatott húsos tücsköket. Mohón vetettem rá egyenként magamat, megtömve bendőmet, kaptam még egy kis vizet amit a fikusz leveleiről nyaldosok le és persze a levegőm párásításában is nagy szerepet tölt be. Nem sokra rá a lámpa lekapcsolódott és a legkényelmesebb ágon elfoglaltam helyemet hogy lehunyhassam a szemem és aludjak egy jó nagyot. Folyt köv...